Íme hát a régóta várt pillanat, vasárnap este, magyar idő szerint 19.00-kor elkezdődött az NFL idei alapszakasza. Az offszezonban a játékosállományban és az edzői stábban végbemenő jelentős változások után rengeteg kérdés kering a csapat körül. Vajon Marc Trestman beváltja-e a hozzáfűzött reményeket? A center Roberto Garza kivételével teljesen megújult offenzív-fal, jobb szélén két újonccal is, elég effektív lesz-e? Urlacher játékbeli és/vagy vezéri szerepe megérződik-e a védelem teljesítményén?
A kérdéseket a végtelenségig lehetne sorolni, de ugye a puding próbája mindig az evés, így minden Chicago szurkoló kíváncsian ült le a televíziók, streamek elé, hogy az első falatot megkóstolja a vadonatúj Bears támadójátékból...
A kérdéseket a végtelenségig lehetne sorolni, de ugye a puding próbája mindig az evés, így minden Chicago szurkoló kíváncsian ült le a televíziók, streamek elé, hogy az első falatot megkóstolja a vadonatúj Bears támadójátékból...
 |
| CBS Sports felvétele - Amerikai kommentárral |
Az első drive-ot a Bears vezette, a kezdő playek sokszínűsége újdonságként hatott, de a drive hamar a Bengals védelmének martalékává vált. Sebaj, a látottak alapján volt fantázia a dologban. A Cincinnatti támadását azonban a méltán híres és hírhedt Bears védelem hamar kerékbe törte, Tillman gyönyörű interception-jével visszakerült a labda a hazaiakhoz, amely labdaeladást egy Martellus Bennett TD-vel 7 pontra cseréltünk. 0-7
Az első félidő második részében azonban hideg vizes zuhanyként hatott a Chicagoi futójáték teljes kilátástalansága, valamint a védelem oldaláról a súlytalanság. Az első negyed 8. percében Podlesh és a speciális egység által a Cincinnatti 3(!) yardos vonalára kényszerített vendég-alakulat egy 97 yardos TD driveot vezetett, így kiegyenlítve az eredményt. 7-7
További kudarcba fulladt támadójátékok után a Tigrisek újabb 91 yardos TD-driveal 14-7-re átvették a vezetést.
A 3. negyed végén az utolsó chicagói támadássorozat végén, Robbie Gould egyéni- és pályarekord 58 yardos mezőnygóljával 14-10-re feljött a Chicago. A futójáték ekkor még bőven akadozott, Martellus Bennett blokkolásban elég gyengén szerepelt.
A második félidőben kezdett megváltozni a mérkőzés képe, bár a szünetről visszatérve a Cincinnatti ismét egy hosszú - 7 perces, 80 yardos - TD drive-ot vezetett, és a védelem még mindig nyelte a passzjátékot keményen. 21-10
A Bears támadójáték ezután villantott párat. Egy 80 yardos drive végén, Forte futásával 21-17-re feljöttünk. A driveban jól látszott Jay Cutler atletikus képessége, amikor egy zsebből kimozgás során Martellus Bennett-et ugrasztotta ki egy 30 yardos elkapással. Fontos elkapást jegyzett a drive-ban, a másodéves elkapónk Alshon Jeffery is - aki az egész mérkőzés során fontos pillanatokban mutatott zseniális megmozdulásokat, életben tartva a csapat támadójátékát.
A második félidő további részében aztán a Bears védelme is magára talált, a futás mellett szépen tartották vissza a Cincinnatti elkapó és Tight End brigádját is.
A hazai támadóoldalról a 4. negyedben egy interception borzolta a kedélyeket, Jay Cutler rosszul megdobott labdája vagy Michael Bush rosszul megfutott routeja után a vendégekhez került a labda. Fontos momentum az interception után, hogy az interception-t jegyző cincinnatti-i védő Burfict, a blokkolását követően fájlalni kezdte a combját, amely a negyed további részében számos zavart eredményezett a Tigrisek védelmében.
Szerencsére a Tim Jennings & Társai turnover-gyár nem hagyta annyiban a dolgot, így a saját 20 yardos vonalunkon visszaszereztük a disznóbőrt.
A hazai támadóalakulat Jay Cutler és Brandon Marshall duó által kivitelezett két hatalmas játékkal indult meg nagyléptékben a vendégek endzone-ja felé (drive)
Fontos momentum volt ezután Jay Cutler 18 yardos futása, majd egy Matt Forte 4&Inches futás. Érdemes megfigyelni, hogy a 4. kísérletre hívott futást a támadófal újonc, jobb oldalára hívták, amely hűen tükrözi Trestman és a csapat Jake Long-ba és Jordan Mills-be vetett hitét. Még egy apró adalék a történethez, hogy a mérkőzésen hívott futójátékok közül a Long mögé hívott futások voltak a legeredményesebbek, a futásonkénti 4,56 yardos átlagukkal.
A támadósorozat végén Brandon Marshall vitte be a kegyelemdöfést egy gyönyörű TD-elkapással, így az első negyed után - és véglegesen - a Chicago 21-24-re átvette a vezetést.
A mérkőzés ezek után pontok nélkül zárult, a Cincinnatti rosszul menedzselt utolsó negyede miatt időkérések nélkül maradtak, így a Bears gond nélkül tudta lefuttatni az órát, miután egy Shea McClellin sack - a mérkőzés egyetlen sackje - után pont nélkül kaptuk vissza a labdát.
A chicagoi oldalról az első félidő után a frusztráltság jelei
mutatkoztak mind a kispadon, mind a pályán. Andy Dalton-ra a védelem
gyakorlatilag 0 nyomást tudott helyezni, nemhogy egy sack-et, de még egy
ütést, vagy egyáltalán egy ellendülő kéz szele sem kapott a vörös
hajába. Julius Peppers mintha pályán sem lett volna, az ellenfél támadófalából
a csere-tackle Anthony Collins gyakorlatilag eltűntette a pályáról, a
tavalyi újonc McClellin jelenlétét sem nagyon lehetett érezni. A Bengals
futójátékát valamennyire sikerült kikapcsolni, de a passzjáték ellen
nem volt ellenszer.
A mérkőzés negatívumai:
- Az elkapások és kontakt felvételek után túl sok engedett yard a chicagoi védelem oldaláról.
- A védőfal gyakorlatilag nem tudott nyomást helyezni Andy Daltonra, így a passzjátékok levédekezése a secondary oldaláról is megnehezültek.
-A támadófal a futásblokkolásban egyelőre szerényen teljesített, a mérkőzés összes futásainak átlaga 2,9 yard cipelésenként.
- Martellus Bennett blokkolásban gyenge, fontos dropjai voltak az első félidőben.
Pozitívumai:
- A szinte teljesen megújult támadófal szépen védte Cutlert, 0 engedett sack-et régen jegyzett a csapat.
- A playdesign és playhívások sokszínűek voltak és miután a második félidőre összeállt egy kicsit a játék, eredményesek is.
- A futás elleni védelem nem volt rossz, Green-Ellis futásait szépen visszatartottuk.
Összegezve a mérkőzésen látottakat, nem volt rossz a teljesítményünk. Természetesen a Cincinnatti rengeteg második félidei hibája és büntetése is hozzájárult a sikereinkhez, de a liga egyik legjobb védőfala ellen is viszonylag hatékonyan tudtunk játszani, ami egy ilyen megújuló támadóalakulatnál elismerésre méltó teljesítmény. A hírhedt védelmünk 3 turnovere szinte már meg sem lepi az embert, passzvédekezésben és passrush-ban viszont még van hova fejlődni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése